A KUTYA
A kutya vagy eb ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas egy már kihalt alfajának háziasított formája. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék családján belül a valódi kutyaformák nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya , az ázsiai vadkutya , a nyestkutya, az afrikai vadkutya vagy hiénakutya és az őserdei kutya . A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
A kutyák munkatársként vagy munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként, házi kedvencként egyaránt szolgálják az embereket. Kelet-Ázsiában (vagy éhínség idején a világ többi részén is) emberi táplálék is lehet belőlük, ilyen a csau csau bár minden kutya ehető.
A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:
-
I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
-
II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok
-
III. fajtacsoport: terrierek
-
IV. fajtacsoport: tacskók
-
V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
-
VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
-
VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
-
VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
-
IX. fajtacsoport: társasági kutyák
-
X. fajtacsoport: agarak
A kutya csontváza
A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagytestű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.
Érzékszervei
Uexküll szerint minden élőlény a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel érzékszerveivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve idegrendszerével, mentális képességével feldolgozni.
Az ember akinek az elsődleges érzékelési élménye a látás, nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa. A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.
-
Orr
A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok. -
Szem
A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberi szemhez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya, a középső réteg és az ideg- vagy recehártya. Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át. Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés. -
Fül
A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.

Két fültípus: lelógó... ...és hetykén felálló fül
Kültakarója
A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid,félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.
Magyar kutyafajták
A Kynológiai Világszervezet hivatalosan kilenc önálló őshonos magyar kutyafajtát tart nyilván. Ezeknek a magyar kutyafajtáknak kitűnő az örökítőképességük, megőrzésük nemzeti érdek. A fajták tudományos szelektálása és nemesítő tenyésztése csak a múlt század második felében kezdődött.
A kutya szaporodása
A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”.
-
A szuka tüzelése
A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában fél évenként következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza fajtánként eltérő lehet. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 7. és 17. napja közötti időszak a legalkalmasabb.
A tüzelés teljes ideje alatt a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák sérüléséhez, elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.
A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után. -
Vemhesség
A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 30. napját követően.
A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakoribb etetést igényel.
Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket. -
A nem kívánt szaporulat megelőzése
A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással vagy fogamzásgátlással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.
A kutya betegségei
A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti. Ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető. Ebben a fejezetben a teljességre való törekvés nélkül bemutatunk pár példát.
A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.
A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.
-
Fertőző betegségek
A kutya – különösen kölyökkorban – a többi állathoz hasonlóan–, ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért a kutya oltási programját már nyolc hetes korban el kell kezdeni. Az oltási sor összeállításakor figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, illetve milyen betegség ellen szeretné a kutyát a gazdája immunizálni, valamint az aktuális járványügyi helyzetet.Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása. A külső paraziták ellen különböző cseppekkel, bolhanyakörvvel lehet védekezni, bár a bolhanyakörv hosszú szőrű kutyáknál kevéssé hatékony.
A veszettség halálos, emberre, más állatokra is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő. -
Féregfertőzések
A féregfertőzések elsősorban a kölyökkutyák életét veszélyeztetik, a felnőtt kutyák esetén azonban az állat kondíciójának megőrzése illetve közegészségügyi okokból szükséges a féreghajtás, mivel egyes fajták az emberre is veszélyt jelentenek.
A globális klímaváltozással a korábban csak a Mediterránban megtalálható szívféreg hazánkban is támadja a kutyákat. -
Genetikai betegségek
Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a combfej nem megfelelően ül a vápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek. -
Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.
Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek. -
Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.
A kutya intelligenciája
˝A kutyák igazából embernek képzelik magukat, valószínűleg egy gyereknek.˝
A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. A kutyák képesek a gazdájukat utánozva tanulni, illetve a megfigyelt cselekvést a saját lehetőségeikre alkalmazni (amit a gazda a kezével csinált a kutya a szájával, vagy fordítva). Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni. A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát. A farkassal és a csimpánzzal ellentétben a kutya szemének ínhártyája („szeme fehérje”) általában fehér színű, ezért a szemállása, tekintetének iránya jól felismerhető, így a kutya és az ember képes követni egymás tekintetét, illetve utasítást, információt tud egymásnak átadni a tekintetével.
A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, ugyanakkor időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni vagy olvasni. Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó. az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják.
A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményekre vezet.
Ausztrál kutatók megfigyelése szerint a fogságban tartott dingók képesek eszközhasználatra: egy magasan levő tárgyat úgy értek el, hogy a kennelben található állványt odahúzták és arra felmásztak.
-
A kutya kapcsolata az emberrel ˝A kutya az ember legjobb barátja˝
A kutya és az ember kapcsolata koronként és helyenként eltérő lehet, hiszen van, amikor a kutya házikedvenc, van amikor munkaeszköz, van amikor nélkülözhetetlen segítő és van, hogy élelemforrás.
A kutya és ember közötti kapcsolat leírására alapvetően két modellt használnak.
Az egyik a kutya és az ember közötti kapcsolatot a farkasfalkában megfigyelt (az újabb kutatások által megkérdőjelezett) erős hierarchikus viszony alapján írja le, ahol az ember a megkérdőjelezhetetlen tekintélyű domináns fél.
A másik szemlélet szerint a kutyának az emberi családban betöltött pozíciója alapján a kutyához, mint bébimorf lényekhez közelítenek, mivel sok családban a kutyák a kisgyerekéhez hasonló pozíciót foglalnak el.
A korszerűbb vizsgálatok a „kutya az ember legjobb barátja” szemlélet alapján árnyaltabb képet alakítottak ki a kapcsolat működéséről, ahol a két faj egyedei között egyfajta szövetséget tételeznek fel, mely szerint az ember gondoskodik a kutyáról, a kutya pedig segíti a gazdáját (vadászkutya, vakvezető kutya).
A vizsgálatok eredménye szerint a kutya a farkassal ellentétben határozottan megkülönbözteti a gazdáját a többi embertől, és ragaszkodik hozzá. Ez a ragaszkodás eltér az anyjához való ragaszkodástól, mivel az egyed fejlődése során nem gyengül, emiatt valószínűleg attól eltérő mechanizmusokra vezethető vissza. A kutya-ember közötti különleges kapcsolat mögött valószínűleg az szerepel, hogy azok a kutyák kaptak több figyelmet, illetve szaporodási lehetőséget, amelyek nagyobb mértékben voltak képesek a gazdájukkal együttműködni.
Az emberek ragaszkodását a kutyához kérdőíves felméréssel mérték. Az eredmény szerint az egyedülállók jobban kötődtek, mint a gyermektelen családok, a családban élő gyermekek számával nagyjából arányosan csökkent a felnőttek kötődése a kutyához. -
A kutyahűség
A kultúrában a kutya sokszor a hűség jelképeként jelenik meg, ami a gazdájáért és annak családjáért az életét is örömmel feláldozza. Ez a kép a kutya falkaviselkedésének megfigyeléséből ered. A kutya a gazdáját és annak családját (jó esetben) falkavezérnek, illetve felettes falkatagnak tekinti, akiknek a megvédése az ő feladata.
Azok az esetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkereste (Eric Knight: Lassie hazatér), vagy egy kutyaéleten át várnak gazdájukra (Argosz, Hacsikó) - bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek - kivételesnek tekinthetőek, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak. Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát, vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.

A kutyatartás egészségügyi hatásai
A kutyákról emberre (és fordítva) sokféle betegség, fertőzés terjedhet át, ennek veszélye megfelelő tartási körülményekkel és immunizálással, féreghajtással minimálisra csökkenthető.
Az egyik legyakoribb eset a féregfertőzések átterjedése ez emberre, illetve a kötelező védőoltás bevezetése előtt a veszettség okozta a legnagyobb veszélyt az emberekre.
A kutyatartás javítja a család egészségi állapotát, csökkenti az orvoslátogatások számát, illetve egyes betegségek esetén jelentősen javítja a túlélési esélyeket.
A kutya agressziója
A csoporton belüli agresszió feladata a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztása. Az agresszió nem csak harcban nyilvánul meg, hanem pózolásokban és egyéb rituális cselekedetekben is. Ennek az oka valószínűleg az az oka, hogy egy harc esetén a győztes is megsérülhet, illetve a harc belőle is energiákat vesz ki, ami a rövidtávú túlélési esélyeit rontja.
A kutyatámadások megelőzése
A kutyatámadások nem csak egészségügyi, de lelki, illetve komoly anyagi terhet is rónak a társadalomra, hiszen a gyógykezelés és a munkából való kiesés is jelentős. A kutyatámadásokkal kapcsolatos felmérésekkel kapcsolatban több módszertani probléma is felmerül. Ezek között szerepel a felmérés reprezentativitásának kérdése, mikor tekinthető egy vizsgálat reprezentatívnak a kutyákra, illetve az emberekre nézve.
A kockázatok alapvetően három csoportba oszthatóak:
-
Társsal kapcsolatos kockázat, amely az ember-kutya kapcsolatból fakadó kockázatokat tartalmazza
-
Helyzettel kapcsolatos kockázat, amely az adott szituációból adódó kockázatokat foglalja össze
-
Szocializációval kapcsolatos kockázatok
A kockázatelemzés figyelmen kívül hagyása általában részrehajláshoz vezet, ami minden esetben a kutyát teszi felelőssé a támadásért.
A veszélyes fajták felmérését szolgáló különböző vizsgálatok eltérő fajtákat találtak veszélyesnek, a német juhászkutya illetve a Golden retriever fajták azonban a legtöbb felmérés szerint a legveszélyesebb között szerepelnek.
A kutyatámadások jelentős részben családon belül történnek, amikor a család kutyája a gyereket, esetleg a nehezen mozgó nagyszülőt támadja meg.
A támadások egy egészséges kutya esetében nem oktalanok; megérthetők és megelőzhetők, ha a kutyák viselkedésének módját ismerjük. Ha a család odafigyel a kutya egészségi állapotára, illetve arra, hogy a kutyának ne legyen oka támadni, akkor a támadások túlnyomó része elkerülhető.
A kutyatámadásokról kialakult képet torzítja, hogy azok a ritka esetek kapnak nagy nyilvánosságot, amikor egy kutya megtámadott valakit (különösen gyereket), nem hír az a mindennapos jelenség, hogy egy kutya hosszan tűri, ha egy kisgyerek bántalmazza.
Az iskolai tananyagból hiányzik a kutyákkal való helyes viselkedés ismerete, az intézkedések, amikkel a kutyatámadások esélyeit csökkenteni lehet:
-
A kutyakölyök szocializációját a lehető legfiatalabban el kell kezdeni, minél hamarabb hozzá kell szoktatni más kutyákhoz, emberekhez, illetve a család életében előforduló szituációkhoz. Ismert, begyakorlott helyzetben a kutya várhatóan nyugodtabb lesz, mint egy nyugtalanító, ismeretlen szituációban.
-
Ha egy gyerek vagy egy idegen játszik a kutyával, akkor szükség van a gazda jelenlétére is, hogy a játék eldurvulását megelőzhesse.
-
A kutyának kell egy saját biztos hely: egy csendes sarok, ahova félrevonulhat. A családi programok, vendégségek esetén is gondoskodni kell arról, hogy ha a zaj, más valami vagy valaki zavarná, akkor kitérhessen, visszavonulhasson.
-
Közösségi közlekedés igénybevétele esetén a törvény előírja a szájkosár használatát, azonban így is érdemes a lehetőségekhez képest nyugodt helyet keresni a járművön.
-
Ha a kutya éppen őriz valamit (élelmet, játékot vagy bármit), a gyerek ne próbálja elvenni.
-
A csapdába esett, pórázba akadt, egyéb okból rémült kutyán megfelelően felkészült felnőtt próbáljon segíteni.
-
A megkötött kutyát megfelelő távolságra ki kell kerülni, és semmi szín alatt nem szabad olyan közel szaladni el mellette, hogy ha odakap, elérhesse a futót.
Kutyák az emberek szolgálatában
Az együttélés évezredei alatt az ember és a kutya egyre több feladatban találta meg az együttműködés lehetőségét. Fokozatosan kialakultak azok a feladatkörök, amelyeket a kutyák ügyesen el tudnak látni. Ezek a feladatok a gazdasági társadalmi változásokkal (például a külterjes állattartás visszaszorulásával, a városi élet elterjedésével) folyamatosan változnak. A kutyatartás a szorító gazdasági szükség helyett egyre inkább hobbi, kedvtelés lett. Egyre több kutyafajta esetén figyelhető meg, hogy az eredeti szerepkörében fontos összetett viselkedési minták helyett a tenyésztők előnyben részesítik a divatos megjelenési jegyeket, emiatt egyre több a groteszk megjelenésű vagy viselkedésű kutya.
-
Vadászkutyák
A kutyák és emberek együttműködése legrégebben valószínűleg a vadászat során alakulhatott ki. A kutya a vadászat során többféleképpen segíthet a vad elejtésében.
Falkavadászat
A falkavadászat általában társadalmi esemény. Alapvetően két fajtája van: a gyalogos és lovas falkavadászat. Azt, hogy gyalogos, vagy lovasvadászatot tartanak, elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A falkavadászatra többféle fajtát is használnak, egy falka azonban mindig azonos fajtájú kutyákból áll. Az ismertebb falkavadász kutyák a beagle, basset hound, francia kopó. Falkával általában rókára, szarvasra, vidrára, vagy vonszalékra vadásznak. A vonszalék mesterséges zsákmány.

A vizslák
A vizslák a kutyavilág arisztokratái. Minden jelentős vadásznemzet kitenyésztette a saját vizslafajtáját (német vizsla, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla). Ezek a kutyák a rajongóik szerint az összes vadászkutya feladatát képesek egyedül ellátni. A vizslás vadászat során a vadász előre küldi a kutyát, a kutya megkeresi a zsákmányt, majd az egyik első lábát felemelve jelzi annak irányát, majd a lövés után a vadat felkutatja, és a gazdájához viszi.

Vérebek
A lőfegyverek elterjedésével megszaporodtak azok az esetek, hogy a vadász a vadat megsebezte, megölni azonban nem tudta. A sebesült állatok felkutatására a XV. század folyamán kitenyésztették a vérebeket. A vérebek a vadászat után felkutatják a lövés helyétől indulva a sebesült állatot. Ha a zsákmány még él, akkor csaholásával megállítja, amíg a vadász odaér és megöli (állóra csahol). Ha a zsákmány már kimúlt, csaholással odahívja a vadászt (meredtre csahol). Jellegzetes képviselőik az angol véreb (bloodhund), hannoveri véreb (Hannoverscher Schweisshund), bajor hegyi véreb (Bayerischer Gebirgsschweisshund).
A vérebek különlegessége, hogy nem a friss nyomot, hanem a hideg nyomot (2-24 órásat) kell tudnia követni, mivel a feladatuk a vadászat befejezésével kezdődik.

-
Juhászkutyák
Valószínű, hogy a vadászat mellett a nyáj, illetve a pásztor őrzése volt a farkasokkal, és az egyéb ragadozókkal szemben. A római Marcus Terentius a következőt írta a pásztorkutyákról: „...legyenek elég erősek a farkassal való küzdelemre, és eléggé gyorsak ahhoz, hogy követhessék a fenevadat, és elragadják tőle zsákmányát”.
Ahogy az idők folyamán a legelők zsugorodtak, a vetésterületek növekedtek, illetve ritkultak a jószágra veszélyt jelentő ragadozók, egyre fontosabbá váltak a kisebb testű, fürgébb terelőkutyák, hogy megakadályozzák, hogy a nyáj a vetésbe tévedjen. A pásztorkutyák feladatai itt kettéváltak. A nagytestű lomha de erős és rettenthetetlen nyájőrző kutyákra, (kuvasz, komondor) illetve a terelőkutyákra (puli, pumi). A nagytestű kutyák egy részének pedig megváltozott a feladata, és beköltözött a falvakba házőrzőnek, vagy a vetés védelmezőjének.

Szánhúzó kutyák
A szánhúzó kutyák az eszkimók nélkülözhetetlen társai. Télen húzza a szánkót, nyáron felmálházva cipeli a terhet, hálók vontatásával segíti a halászatot, végszükség esetén élelemként segíti a gazdáját.
Szánhúzásnál általában korlátozzák a tehet összsúlyát a húzó kutyák súlyának másfélszeresére. Ilyen terhelés esetén a fogat átlagosan 10-12 kilométert tud átlagosan megtenni óránként. Ez azonban függ a tehertől, az időjárástól, a kutyák kondíciójától. illetve a terep adottságaitól. A leghosszabb hiteles távolság, amit feljegyeztek 18 óra alatt 100 mérföld.

-
Segítőkutyák
-
Vakvezető kutyák
A vak embert a kutyájával sokszor már távolról észre lehet venni az ember fehér botjáról és a kutya jellegzetes hámjáról, amin vörös kereszt jelzi, hogy a kutya a segíti a gazdáját. A vakvezető kutyák, azon kívül, hogy ellátják egy házi kedvenc feladatait, segítik a gazdájukat a közlekedésben, segítenek kikerülni az útakadályokat, gödröket, illetve megoldani az egyéb, mindennapi életben felmerülő problémákat.

-
Halló kutyák
A hallássérülteket segítő kutyák a vakvezetőkhöz hasonló képzést kapnak, azonban nem a gazdájuk útjába kerülő akadályokat, hanem a különböző hangokat, zajokat (telefon, csengő, autó) jelzik a gazdájuknak. A Sue Thomas - FBI című amerikai filmsorozat egy hallássérült FBI ügynökről és kutyának kalandjairól szól

-
Rohamjelző kutyák
A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek – általában epilepszia vagy diabétesz – esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak. Amennyiben a kutyának sikerül a rosszullétet előre jelezni, a gazda megelőzheti a rohamot, illetve biztonságba helyezheti magát. A kutyával rendelkezők magabiztosabbak, könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, rohamaik gyakran ritkulnak, és azok erőssége csökken.

-
Mozgássérült-segítő kutyák
A mozgássérülteket segítő kutyák Magyarországon még kevésbé elterjedtek, mint Európa többi országában, vagy az Egyesült Államokban. A mozgássérült-segítő kutyák a gazda igényeinek megfelelően felvehetnek tárgyakat a földről, különböző tárgyakat vihetnek a gazdájuknak, ajtót nyithatnak, villanyt kapcsolhatnak stb. Mindemellett nagyon fontos lelki támaszt nyújtanak gazdájuknak.
A kutyák képzése 1,5–2 évig tart, és legfontosabb része a szocializáció, hogy a kutya minden olyan helyzetben, amivel a gazdája mellett találkozhat, barátságosan tudjon viselkedni.

-
Terápiás kutyák
A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki. A tapasztalatok szerint a kutya jelenléte, simogatása csökkenti a vérnyomást, a stresszhormonok szintjét, a szorongás enyhül.

-
Egyéb segítőkutyák
Képeznek kutyákat allergiásoknak az allergének jelzésére, ezzel a véletlen rosszullétek esélyét csökkentik.
Egyes állatok a daganatos betegségeket képesek jelezni
Hadi kutyák
Már az ókori ábrázolásokon is megjelentek a kutyák harci körülmények között. A
gyarmatasosítások során is jegyeztek fel harcban résztvevő ebekről.
Reguláris körülmények között először a Német Császári Hadsereg használt kutyákat 1884-től.
Harci körülmények között a kutyákat a felderítők, előőrsök jelzőkutyaként használták a váratlan rajtaütések jelzésére.
Kutyás sportok
Sok gazda versenyezteti a kutyáját valamilyen sportban, ide értve a kutya szépségversenyeket, dog dancing, agility, kutyás futás (canicross) stb.. A kutyás sportok egy része a kutyák eredeti feladatit igyekszik versenykörnyezeten imitálni, más részük pedig a kutya-gazda kapcsolatot teszi próbára.
Néhány kutyás sport:
-
Dogdancing
-
Agility
-
Terelőkutyák versenye
-
Szánhúzás
-
Agárverseny
-
Flyball
-
Belgian Ring











































